A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

 

 Anyanyelv

 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

 

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közti kommunikációnak. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, mely áthatja az egész napot, átöleli az egész nevelési folyamatot. A kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel- a nevelő tevékenység szerves része. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk kiemelt figyelmet. A beszédfejlesztés a nyugodt, derűs légkör kialakításával sikeres alapokon nyugszik. A program sokféle beszédlehetőséget kínál a gyerekek számára.  Beszédüket meghatározza az otthoni intellektuális miliő, nyelvi környezet, innen kell tehát kiindulnia a fejlesztésnek. Feladatunk a gyermek egyéni fejlettségi szintjének felmérése és minél több beszédhelyzet biztosítása. A gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. A jó pedagógiai attitűdű csoportban a gyerekek gyorsan és könnyen feloldódnak, ezért szívesen és gyakran beszélnek. Óvónőink tiszta, példamutató beszéde mintát nyújt, ösztönzi a gyermekeket a jó artikulációra, választékos önkifejezésre. A nehezen beszélő gyermekeket a logopédus segítségével mérjük fel és az ő foglalkozása, tanácsa szerint fejlesztjük tovább az adott gyermeket.

 

  Környező világ mennyiségi, formai megismerésére nevelés.

A matematikai ismeretszerzés a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve választékos formában valósul meg. Elsősorban a spontán, játékos tapasztalatszerzésre helyezzük a hangsúlyt. Az óvónő mikro csoportos formában, megfelelő motivációs eszközökkel szerezteti az első tapasztalatokat. A matematikai nevelés tartalma a gyermeket körülvevő valóság mennyiségi és térbeli viszonyait, formáit, természetes napi szituációkban foglalja magába (megfigyelések).

 

A kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel.

A matematikai nevelés terén 2 életkori szintet jelölünk meg:

 

Első szint: bevezetés a matematikába. Ez általában a gyermekek 5 éves koráig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakozásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

 

Második szint: az intenzív fejlesztés szakasza – 5-6-7 éves korban. Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben,  a tevékeny élet megkedveltetése.

 

A komplex tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük. A belső érdeklődésből fakadó tevékenykedés mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét.

 

A matematikai nevelés tevékenykedés közben a megismerő képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, probléma megoldás) észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére.

 

Óvodai játéktárunk sokféle matematikai tapasztalatszerzésére alkalmas. Ezek felkeltik a gyermek érdeklődését, közvetlen manipulációra késztetve őket. Így szerezhetnek sikerélményeken keresztül ismereteket, majd így alakulnak ki a matematikai készségek, képességek. A matematikai képességek fejlesztését mindig játékos formában, játékba ágyazva, észrevétlenül valósítjuk meg.

 

 

 A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások

 Természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelés

 

Környezettudatos magatartás és szemlélet megalapozása:

 

• Nevelési programunk kiemelten kezeli a környezeti nevelést, erre építjük a fejlődést elősegítő tevékenységeket.

 

• Helyzetelemzést és helyi környezetvédelmi programot készítünk.

 

A nevelőmunka tervezésében megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői.

 

A helyi célok, feladatok megfogalmazásában helyet kap:

 

• fűszer és madárbarát kert kialakítása és ápolása
• természetes anyagok előnyben részesítése (játékok, eszközök)
• szelektív hulladékgyűjtés
• helyi komposztálás és felhasználása a fűszer és madárbarát kertben
• fák védelme, faültetés, fák, bokrok gondozása
• megemlékezés a jeles napokra

 

• takarítási világnap                                                 szeptember 23.
• állatok világnapja                                                  október 05.
• víz napja                                                                március 22.
• föld napja                                                              április 22.
• madarak és fák napja                                            május 10.
• környezetvédelmi világnap                                   június 05.

 

• egészséges életmód, táplálkozás
• energiatakarékosság a hétköznapi életben- helyi szinten és a családban

 

A tevékenységközpontú program célja, hogy a gyereknek segítséget nyújtson a világ megismeréséhez, megértéséhez. Ehhez sok közvetlen megfigyelésre, tapasztalatszerzésre van szükségük. A tapasztalatszerzés, mindig a valódi környezetben történik. Legtöbbször az óvoda udvarán, vagy az óvoda környékén tett séták, irányított megfigyelések alkalmával. Ezen kívül szervezünk egyéb, az óvoda környékén nem megfigyelhető élményszerző kirándulásokat is.

 

Ez a módszer maximálisan felkelti a gyerekek érdeklődését. Lehetőséget kapnak az önálló véleménynyilvánításra. Újra élik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban megtapasztalnak a családban, és a szűkebb és tágabb környezetükben.

 

Kiemelt fontosságú témakörként kezeljük a környezetvédelmet, az egészséges életmód és táplálkozás fontosságát, az energiatakarékos háztartásokat, a biogazdálkodásból származó bio élelmiszerek jelentőségét a mindennapokban. Ehhez szeretnénk megnyerni minél több család hatékony támogatását.

 

 

Az óvodapedagógus feladatai:

 

• a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd megléte a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,
• olyan feltételek megteremtése, mely lehetővé teszi a tapasztalatszerzést természetes környezetben.

 

 Művészeti tevékenységek

Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat, egy szép színes könyv nézegetése mind esztétikai élményt jelenthet. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó, tiszta, rendezett folyosó és csoportszoba vegye körül a gyermeket. Az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre.  A művészet nem más, mint a világ megismerése saját nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül.

 

Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg, elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt maga a gyermek kéri és igényli. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek vannak ötletei, aki a problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, önmagát, új , másfajta módon éli meg, az kreatív ember.

 

Az óvodás korban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását, elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyerekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére.

 

A művészeti tevékenység fogalom rendkívül sokrétű, összetett. Ebbe a fogalomkörbe a mese –vers, bábozás, dramatizálás, ének, zene, énekes játék, a tánc, rajzolás, mintázás, kézi munka, agyagozás, barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek közül a nap folyamán bármikor választhatnak a gyermekek, játékidőben, szabadidőben egyaránt.

 

 Verselés- mesélés

A mese és a vers az anyanyelv közegén át, emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését.

Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a nap mint nap többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, ami a kisgyermek beszédfejlődésének elmaradhatatlan eleme.

Ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével, a gyermeknek érzéki- érzelmi- élményeket adnak. A mese, vers anyaga változatos, gerincét a magyar népmese, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek megismertetése adja. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát és a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás a belső képvilágot jeleníti meg. Ez a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. Lehetőséget teremtünk a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához, hogy eljátszhassák a nekik tetsző meséket. Az önkifejezést, az irodalmi élmények feldolgozását, segítjük elő mozgással vagy különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával.

 

Amikor már a gyerekek képesek az önálló szövegmondásra, lehetőséget teremtünk a számukra a megnyilatkozásra. Bábok, fejdíszek, ruha kiegészítők segítik az önálló mesélés, a bátrabb magabiztosabb önkifejezést.

 

 Rajzolás, mintázás, kézimunka

Ez a tevékenységi forma a gyerekek kedvence. Az óvodások rajzaiban megjelenik képzeletük és a világról alkotott ismereteik. A feladat elsősorban az, hogy egész nap folyamán biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. Maga a tevékenység fontos, és ennek az öröme, hogy alkottak valamit, hogy dicséretet kaptak érte, vagy szüleiket lephetik meg egy újabb jól sikerült aprósággal.  Az archaikus anyagokkal való találkozás a fantázia szintjén bármilyen egyéb tevékenységnél jobban kapcsolódik a gyermekhez, gyakran félelmei, szorongása feldolgozását is könnyűvé teszi. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat.

Az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képesség alakulását.

 

“Az ábrázoló tevékenység nagy jelentőséggel bír a központi idegrendszer, az agy, a szem és a kézmozgások fejlődésében. A kéz finommotorikájának fejlettsége szoros összefüggésben van a gondolkodási funkciók kibontakozásával és differenciálódásával. Az emberiség ma új vizuális kultúra megteremtésén fáradozik, így korunkban a kreatív képi látásnak egyre nagyobb jelentősége, szerepe és tere van már az emberi élet mindennapjaiban is.”[1]

 

A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei. A gyermekek által megérthető események, ünnepek, melyek közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek.

 

Az óvodáskorú gyermekeknek szükségük van minél több technika elsajátításának, a kedvelt tevékenységek ismétlésének lehetőségére, az iskolaérettséghez szükséges készségek és képességek megalapozására, fejlesztésére, önbizalmuk, önértékelésük növekedésére.

 

 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, a népi gyermekdalok, énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek. Az ének zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a mesélés.

 

Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Célunk a magyar néphagyomány megőrzése, az élményt nyújtó közös éneklés, körjátékozás, gyermektánc megismertetése, zenei képességek fejlesztése. A gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, ezáltal formáljuk zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

 

Az énekes népi játékok és az igényesen megválogatott kortárs művészeti alkotások, fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek, zenei kreativitásának alakításában. Elegendő helyet és időt mindig tudunk biztosítani a zenei tevékenység gyakorlásához. Sokféle új, népi és hagyományos hangszerünk van, melyeket az utóbbi években szereztünk be. Eszköztárunk folyamatos bővítésére törekszünk. Szükség lenne azonban arra hogy, minden csoport rendelkezzen CD-s magnóval, mely a zenei élmények feldolgozását segítené elő.

 

 Mozgás

A testi képességek fejlesztése a tevékenységközpontú program lényeges eleme. A 3-7 éves korú gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi mozgás nélkül. A mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit a helyesen meg-választott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű rendszeres testmozgással, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő mozgásos játékokkal, és feladatokkal biztosítjuk a gyermekek egészséges életmódjának kialakulását, ami eszköze a pszicho motoros képességek, és készségek kialakításának, formálásának, és fejlesztésének is.

 

A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet.

 

A természet erőivel –napfény, levegő, víz- történő edzés kedvező hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni. Maximálisan biztosítani kell a teremben és a szabadlevegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, szervezett formában és spontán mozgáslehetőségeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk.

 

A felújított óvoda jól felszerelt tornateremmel bővült, így a gyermekek szabad szervezett mozgáskoordinációját, erő egyensúly érzékét tudatosan fejleszthetjük. Nagy gondot fordítunk az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára és arra, hogy könnyen elérhetők legyenek. Sokat vagyunk a szabadban a jól felszerelt óvoda udvar is lehetőséget biztosít a gyermek önkifejezésének, mozgásigényének, szabad játékának. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus és a gyermekcsoport együttműködésére ad lehetőséget. Az aszfaltozott részen kerékpározás, gokartozás közben ismerkedhetnek az alapvető közlekedési szabályokkal. A megfelelő füves területen a gyerekek örömmel gurulhatnak, mászhatnak, kúszhatnak még futó versenyre is van lehetőség. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széles körű alkalmazására.

A spontán, szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységeket. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik.

A zavartalan iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges, hogy az eredményes iskolai munka sikerélmény eléréséhez vezessen.

 

Testi (biológiai, szomatikus) érettség:

 

• A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képest.

 

Lelki (pszichés) működések érettsége:

 

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus eltérésnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

 

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

 

• Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

 

• Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

 

 

• A cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

 

 

Az egészségesen fejlődő gyermek:

 

• Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő  egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
• Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, szülei nevét, óvodáját felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.

• Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét.
• Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.
• Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
• Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

 

 

Szociális érettség

 

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolat-teremtésre, felnőttel és gyermektársaival.

• Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
• Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértés megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.