A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyerekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg.
A nevelés és tapasztalatszerzés tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A négyes feladatrendszerből kiindulva kezdjük el megtervezni a gyermeki tevékenységeket és a szükséges fejlesztéseket. Konkrét formában hetente tervezünk, mert így nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteihez való alkalmazkodásra, tapasztalatok begyűjtésére, és a nevelőmunkában való felhasználásra. Tervezésnél a sokoldalú gyakorlatra, különböző nézőpontból való megközelítésre kerül a hangsúly. Inkább kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. Kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges életmódra és a környezetvédelemre nevelést.
A fejlesztést differenciáltan végezzük. Lehetőség szerint kiscsoportos formában, mindig cselekvés közben, érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek. Az óvoda feladata hogy a gyengébb képességű gyerekeket felzárkóztassa viszont a kiemelkedő képességű gyerekeket felismerje és fejlődésüket biztosítsa.
Az óvodai tanulás tevékenységekben megvalósuló tanulást jelent. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásukon, az óvoda pedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, a komplexitás keretében, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
A tanulás formái az óvodában:
- az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),
- a spontán játékos tapasztalatszerzés,
- a cselekvéses tanulás,
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,
- óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,
- a gyakorlati probléma megoldás.
Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
Óvodánkban a kompetencia alapú neveléshez biztosított a kapcsolódó eszközrendszer.
A nevelés időkereteit a napi és heti rendet az óvodapedagógus alakítja ki. A napirend kiemelkedő feladata az elegendő játékidő biztosítása, időjárásnak megfelelően az udvaron és a csoportban egyaránt. Kiszámítható óvodai környezetet, nyugalmat, biztonságot jelent a gyermekek számára, mert a tevékenységek viszonylag azonos időben történnek és igazodnak az egyéni szükségletekhez. A heti és napirendek a csoportok dokumentációiban (csoportnaplók) találhatók.
A heti rend a folyamatosságot, a rendszerességet segíti elő. Lehetőséget nyújt a szokás-szabály rendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez.
A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek a jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.
Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvoda pedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.
Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok szolgálják.
A pedagógus által vezetett egyéb tanügy-igazgatási dokumentumok
A Csoportnapló és Felvételi –és mulasztási napló és a Fejlődési napló
- A napirend és a heti rend összeállítása és egyeztetése, illetve összehangolása.
- Rugalmas napirend mellett párhuzamos tevékenységek lehetőségének biztosítása.
- Nevelőmunka tervezése és értékelése.
- A komplex foglalkozások (tanulás) tervezése.
- Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció (Fejlődési napló) vezetése évente 2 alkalommal.
- A szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről és javaslattétel a fejlődés elősegítéséhez szükséges fejlesztési feladatokról.
