A Minőségirányítási Program megvalósításának általános eljárása

A Minőségirányítási Program megvalósításának általános eljárása

Tervezés (PLAN)
1. Az egyes intézményi területekre, az azokhoz tartozó munkafolyamatokra, tevékenységekre vonatkozó, éppen érvényes külső és belső szabályzók összegyűjtése;
2. Az Önfejlesztési alprogramban felvállalt területek minőségfejlesztési eljárásainak kidolgozása, adaptálása, szükség esetén korrekciója vagy módosítása;
3. Feladattervek készítése az Együttműködési, Önfejlesztési és Megbízhatósági alprogramban vállalt konkrét fejlesztési illetve működési célok megvalósítása érdekében;
4. Az egyes munkafolyamatok, tevékenységek megbízható kivitelezésének minőségét garantáló és/ vagy elősegítő[27] minőségbiztosítási eszközök, módszerek, szabályok, normák kidolgozása, kiválasztása, korrekciója vagy módosítása, a korábban már bevált eszközök, módszerek, szabályok, normák intézményvezetői hitelesítése (érvényességük biztosítása).

Határidő: minden tanév augusztus 31.
Eredményfelelős: a mindenkori programvezető

 

Megvalósítás (DO)
A megtervezett fejlesztési vagy munkafolyamatok, tevékenységek lebonyolítása a megtervezett, jóváhagyott szabályzók, feladattervek, minőségbiztosítási eszközök, módszerek segítségével nyomonkövető, igazoló feljegyzések készítése.

Határidő: az adott feladattól függő.
Eredményfelelősök: folyamatgazdák

 

Ellenőrzés, mérés, tanulmányozás, értékelés (CHECK)
Az alkalmazott minőségbiztosítási eszközök, módszerek, szabályok, normák felülvizsgálata.

Határidő: minden tanév április 12.
Eredményfelelős: az egyes folyamatgazdák (szükség estén témafelelősök vagy témaszakértők, illetve az egyes tevékenységekben érintett dolgozók bevonásával).

a) Az egyes intézményi területeken lezajlott minőségfejlesztési illetve munkafolyamatok hatékonyságának értékelése előre meghatározott folyamatmutatók alapján. Értékelő jelentés I. készítése.

Határidő: minden tanév április 20.
Eredményfelelős: az egyes folyamatgazdák (szükség estén témafelelősök vagy témaszakértők, illetve az egyes tevékenységekben érintett dolgozók bevonásával).

b) Az egyes intézményi területeken lezajlott minőségfejlesztési illetve munkafolyamatok eredményességének értékelése előre meghatározott eredménymutatók alapján - az intézményvezető vagy fenntartó által felkért külső szakértői értékelés, illetve vezetői értékelés és/vagy elégedettségmérés. Értékelő jelentés II. készítése.

Határideje: minden tanév április 30.
Eredményfelelős: programvezető

c) A minőségfejlesztési illetve munkafolyamatok összegző értékelése - összefüggésben a vezetői minőségfejlesztési stratégiával és a ciklusra meghatározott beavatkozási (intézkedési, fejlesztési) célokkal annak érdekében, hogy a stratégia módosítására ill. a szükséges beavatkozásokra vonatkozó vezetői döntéseket előkészítsék. Értékelő jelentés III. készítése.

Határideje: minden tanév május 10.
Felelőse: a mindenkori programvezető (minőségirányítási megbízott)

Beavatkozás (ACT)
a) Adatokon és tényeken nyugvó, ismételt mérések esetén összehasonlításokon alapuló vezetői döntés meghozatala a tovább érvényes (standardnak tekintendő) szabályzókról, illetve a különféle jellegű fejlesztő, korrekciós beavatkozásokról - az adott területre érvényes magasabb rendű szabályzók illetve stratégiai célok figyelembe vételével.

Határideje: minden tanév május 20.
Felelőse: Intézményvezető

b) A vezetői ciklus időtartamához (max. 5 év) illeszkedő általános minőségfejlesztési stratégia (és/vagy jövőkép) meghatározása illetve korrekciója, valamint az éppen következő tanév tervezését megalapozó és legitimáló fejlesztő beavatkozások stratégiájának (intézkedések, fejlesztések célja, a megvalósítás stratégiája, erőforrásai, esetleg konkrét feladat stb.) megfogalmazása az egyes intézményi területeken érintett és/ vagy érdekelt közvetlen és közvetett partnerek (vagy képviselőik) széleskörű bevonására alapozva.

Az elkészítés határideje: minden tanév május 31.
Felelőse: a mindenkori intézményvezető

Nem vettünk részt sem a Comenius minőségfejlesztési programban, sem más egyéb, minőségügyi jellegű rendszeres tevékenységben.

Előzőekben: Comenius II. modellkövetelmények, jelenleg: Teljeskörű minőségirányítási rendszerkövetelmények

Jacques Delors vezette Nemzetközi UNESCO Bizottság jelentése alapján tudhatjuk, hogy a long-life learning értelmében az oktatás 4 alappillére: megtanulni együtt élni, megtanulni élni, megtanulni megismerni és megtanulni dolgozni. Megjelent az Oktatás rejtett kincs című könyvben * (1997)

Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa közös ajánlása.(2001/166/EC)

Az együttműködés kulcsmutatóinak legalapvetőbb mérési módja: elégedettségmérés.

Az önfejlesztés kulcsmutatóinak legalapvetőbb mérési módja: önértékelés.

A megbízhatóság legalapvetőbb mérési módja: vezetői illetve szakértői ellenőrzés, mérés, értékelés.

Tulajdonképpen: alkalmazkodóképesség.

ÖMIP 9. o. Alapvető céljaink 3. pont

ÖMIP 8. oldal 2.4. pont.

* Az IMIP koherenciájának megőrzése érdekében, nem tartottuk szükségesnek az alprogramokba történő újbóli beépítést.

Az óvodák nevelési elveire vonatkozó prioritások: a gyermekek értelmi fejlesztése, az iskolai életmódra történő szocializálás; a közösségi magatartásnormák kialakítása; az életkori sajátosságokhoz igazodó képességek fejlesztése; a hagyományok ápolása; a nemzetiségi hagyományok ápolása

Stratégiai partnernek tekintjük azt, akivel ugyanazt a célt kívánjuk elérni, illetve akivel közösen vagy ugyanazokkal a módszerekkel kívánjuk elérni a céljainkat.

A Comenius esetleg más közoktatási minőségfejlesztési program szerint dolgozó intézmények feltehetően nem csak vezetői helyzetképre tudnak támaszkodni, hanem különféle igény- és elégedettségmérési adatokra, nyitott vagy irányított önértékelésre stb. Ezek az információk, valamint a minőségirányítás bizonyos mértékű bevezetettsége nyilvánvalóan befolyásolja az egyes alprogramok tartalmát.

A CME-MIR alapján Rendszerfejlesztési Kézikönyvben elhelyezve

Ilyen tisztán minőségügyi - kérdésekre keressük a választ: Célszerűek voltak-e a tervezést fejlesztő beavatkozásaink? Megtörtént-e a standard mutatók szerinti folyamatértékelés illetve eredményértékelés? Legitimnek tekinthető-e a tervezési folyamat korábbihoz viszonyított megváltoztatása? (Például ismerte, elfogadta, szakmailag egyetértett a nevelőtestület például a tervezők körének kiszélesítésével, a tervezési módszerek megváltoztatásával?) Terveztük-e előre, hogy hogyan fog lezajlani a programírás, nyomon követtük-e (írásban regisztráltuk-e) a tervezéssel kapcsolatos lépéseket?

Ha esetleg az volt a baj a tervezéssel, hogy nem volt eléggé együttműködő a vezetőség (pl.: nem kérdezték meg a többi nevelőt, hogy ki vegyen részt a programmódosításban, hogy milyen programtervezési módszert kövessenek stb.), akkor az Együttműködési alprogramban kell ezt a pontot elhelyezni.

Benne pl.: a terv (PP, HOP) megfelelése a legfőbb érdekelt partnerek (fenntartó, helyi társadalom, szülők) elvárásainak, a terv (PP, HOP) megvalósíthatósága stb.

A CME-MIR alapján Rendszerfejlesztési Kézikönyvben elhelyezve

Az ellenőrzés-értékelés minőségfejlesztési eljárását a CME-IMIR modellből vesszük át: az adaptáció folyamatban van.

A CME-MIR alapján Rendszerfejlesztési Kézikönyvben elhelyezve

A CME-MIR alapján Rendszerfejlesztési Kézikönyvben elhelyezve

A CME-MIR alapján Felhasználói kézikönyvbe rendezve!

A CME-MIR alapján Felhasználói kézikönyvbe rendezve!

Tulajdonképpen a HOP alapján meghatározandó, óvodapedagógusokra irányuló, közös módszertani követelmények betartásának megbízhatóságáról van szó.

Az intézményi minőségfejlesztési folyamat egyik sajátos megjelenési formája pl. egy módszertani kísérlet vagy innováció. A kísérlet vagy az innováció folyamata jól illusztrálja, hogy hogyan is működhet a minőségfejlesztési folyamat.

Ilyen tevékenység-specifikus (esetleg terület-specifikus) forma például: az óramegfigyelési adatlap, a karbantartási tevékenység általános folyamatábrája, a vezetői ellenőrzés szempontrendszere vagy a Közoktatási Törvény tanulóértékelésre vonatkozó paragrafusa.

A Közoktatási Törvény adott területre (például vezetői ellenőrzésre) vonatkozó paragrafusa, az éppen érvényes országos rendelet, fenntartói utasítás, a hatályos SZMSZ konkrét pontja, elfogadott ellenőrzési rend, stb.

Hagyományos minőségbiztosítási eszköz például a központi formanyomtatvány, stb.; újszerű minőségbiztosítási eszköz például a folyamatábra, a saját célra készített formalap, eljárás stb.