1. célunk:
A Helyi Óvodai Program (HOP) gondozásának, a (pedagógiai) stratégiatervezés
minőségfejlesztésének rendszeressé tétele, a folyamatos (ön)fejlesztés
fenntarthatóságának megalapozása.
Kiemelten fejlesztendő kulcsmutatók:
- a beavatkozás, azaz a (pedagógiai) stratégiatervezési (programkészítési) folyamat megváltoztatásának testület előtti legitimitása,
- a (pedagógiai) stratégiatervezési (programkészítési) folyamat PDCA logika szerinti felépítettsége, a tervezés illetve az azt fejlesztő beavatkozások nyomon követettsége,
- a (pedagógiai) stratégiatervezés (programkészítés) fejlesztési folyamatának standard mutatók alapján történő értékelése,
- a fejlesztési folyamat eredményességének standard mutatók alapján történő elemzése.
A folyamatos (ön)fejlesztést támogató minőségbiztosítási eszköz:
A (pedagógiai) stratégiatervezés minőségfejlesztési eljárása (Útmutató)
A fejlesztés alapját képező mérések:
A HOP felülvizsgálatában és tervezésében (módosításában) résztvevők önértékelése és/ vagy minőségfejlesztési szakértői vélemény kérése a kiemelten fejlesztendő kulcsmutatók alapján.
Elvárt eredmények:
A HOP módosítása alkalmából induljon el az egyik legalapvetőbb vezetői feladat, a pedagógiai stratégiatervezés (pedagógiai programkészítés) módszeres és tudatos minőségfejlesztése. A Rendszerfejlesztési kézikönyvben legyen elhelyezve a stratégiai tervezés 7 eredménymutatója[16], amely segít értékelni a továbbiakban mindenféle (pedagógiai) tervezési művelet sikerességét. Írásban is álljon rendelkezésünkre a gyakorlatban végigvitt, újszerű pedagógiai stratégiatervezési eljárás (azaz egy Útmutató a mindenkori egyelőre csak a pedagógiai - stratégiatervezéshez).
Vezetői helyzetkép:
1999. szeptemberében vezettük be a HOP-ot, felmenő rendszerben. A menet közben felmerült problémákat a nevelőtestület javaslatai alapján korrigáltuk. Az idei évben törvényi kötelezettségünk a HOP felülvizsgálata: beleértve, hogy ezt a felülvizsgálatot a program beválására vonatkozó tényekre, adatokra alapozzuk. Ezért emeltük be a MIP-be a HOP tervezési folyamatának minőségfejlesztését.
2.célunk:
A vezetői ellenőrzés, intézményértékelés minőségfejlesztésének rendszeressé tétele,
a folyamatos (ön)fejlesztés fenntarthatóságának megalapozása.
Kiemelten fejlesztendő kulcsmutató:
- az ellenőrzés-intézményértékelés illetve az azt fejlesztő beavatkozások eredményességének standard mutatók alapján történő tanulmányozása.
A folyamatos (ön)fejlesztést támogató minőségbiztosítási eszköz:
A vezetői ellenőrzés, intézményértékelés minőségfejlesztési eljárása (Útmutató)
A fejlesztés alapját képező mérések:
Önértékelés (SWOT) illetve elégedettségmérés arról, hogy a fenntartó és a kollégák mennyire tartják eredményesnek a vezetői ellenőrzéseket az ellenőrzés - intézményértékelés eredménymutatói mentén:
- az éves ellenőrzési terv teljesítettsége,
- az ellenőrzés-értékelés objektivitása,
- az ellenőrzési-értékelési módszerek megbízhatósága,
- az ellenőrzés-értékelés szakmai hitelessége,
- az értékelő vélemények alátámasztottsága,
- az értékelő vélemények összehasonlíthatósága,
- az intézményértékelő dokumentum információgazdagsága.
Elvárt eredmények:
Legyen konszenzus az intézmény vezetése a fenntartó és a dolgozók között arról, hogy milyen vezetői ellenőrzés szolgálja legjobban az intézmény fejlődését. Váljék gyakorlattá a Rendszerfejlesztési Kézikönyvben szereplő[18] (a CME-IMIR modell alapján adaptált) minőségfejlesztési eljárás rendszeres használata. Szolgáljon a vezetői ellenőrzés egyre inkább tényszerű információkkal a fejlesztő beavatkozásokhoz.
Vezetői helyzetkép:
A jelenlegi vezetői ellenőrzés az éves vezetői munkatervben leírtak alapján történik. A gyakorlati pedagógiai munka és adminisztrációs feladatok ellenőrzése rendszeres. Most vált időszerűvé, hogy egy ellenőrzésre-értékelésre vonatkozó minőségfejlesztési eljárás álljon rendelkezésünkre annak érdekében, hogy ez a kulcsfontosságú tevékenység még inkább elősegítse az óvoda elismertségének megtartását.
