Szmsz

Vecsés Város Polgármesteri Hivatal
Tündérkert Óvoda
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI  SZABÁLYZATA2
Az  óvoda
Neve: Tündérkert Óvoda
Székhelye: 2220 Vecsés, Halmy József tér 1/a
Telephelye: 2220 Vecsés, Telepi u 41-43.
Az intézmény tulajdonosa: Vecsés Város Ökormányzata
Működtető és felügyeleti szerve: Vecsés Város Önkormányzata
                                                   2220 Vecsés, Szent István tér 1.
Alapító okirat száma: 114/1994. sz ÖK  határozat (178/2008. 
                              /IX.16/ határozat szerint határozatlan idejű)3
„Embert, egyenként s csoportosan, a maga 
                                        hasznáról felvilágosítani a legnehezebb 
                                   feladások közé tartozik”
(Kölcsey Ferenc)4
I.  Az SZMSZ tartalmát meghatározó magasabb szintű és helyi jogszabályok
A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, 
amely meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, 
működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra 
vonatkozó rendelkezéseket.
A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási 
intézmény vezetője készíti el és azt a nevelőtestület fogadja el. A szervezeti
         és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik
érvényessé és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a
          jogszabályokban változtatás áll be, vagy ha a szülők, illetve a nevelőtestület 
         erre javaslatot tesz.
Az SZMSZ összeállításánál a következő (többször módosított) magasabb 
szintű jogszabályok alapján jött létre:
Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról 
Az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról 
A 138/1992 /X.8./ Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról 
szóló 1992. évi  XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási 
intézményekben 
11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények 
    működéséről
11/1998.(IV.8)) MKM rendelet a nevelő és oktatási intézmények
működéséről
               A Munka Törvénykönyve 1992. XII. tv5
Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű 
jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az 
óvoda más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is.
E dokumentumok a következők:
1. Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok:
Alapító okirat
  Nevelési  program 
Helyi Óvodai Nevelési Program
szervezeti és működési óvodai házirend
szabályzat
belső szabályzatok
  (óvodavezetői utasítások)
2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok
közalkalmazotti szabályzat,
3. Az óvoda egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) 
működését meghatározó szabályok
a közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata,
a szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési 
szabályzata,
Az alapító okirat a fenntartó nyilatkozata (határozata) az adott nevelési és 
oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben 6
meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés 
feltételeinek biztosításáról.
Az alapító okiratban szereplő feladatok alapján az óvoda nevelőtestülete az 
1998/99-e stanévben  elkészítette a kiadott irányelvek alapján az intézmény 
nevelési programját, amely az óvodában folyó nevelő és oktató munkát 
szabályozza.
A nevelő és oktató munka eredményes megvalósulást segítő óvodai szervezet és 
működési rend kialakítását szolgálja a szervezeti és működési szabályzat, valamint 
a házirend. A szervezeti és működési  szabályzat alapvetően a közoktatási 
intézmények felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, a házirend pedig a 
gyermekekkel foglalkozik. 
A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony 
működéséhez az óvodai élet egyes területeire vonatkozóan az óvoda vezetője 
további utasításokat (belső szabályzatokat) készíthet. Ilyen önálló szabályzatok 
lehetnek:
a dolgozók munkaköri leírása,
belső ellenőrzési szabályzat,
iratkezelési, irattározási szabályzat,
házi pénztár kezelési szabályzat,
bizonylati szabályzat,
leltározási szabályzat,
feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének 
szabályzata,
munkabiztonsági szabályzat,
tűzvédelmi utasítás és tűzriadóterv.7
Az óvoda jogállása
Az óvoda önálló jogi személy, az Alapító Okirat rendelkezése szerint 
részben önálló költségvetési szerv, az előirányzatok feletti rendelkezési 
jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetéis szerv. 
Óvodánk épülete 5 csoporttal történő működést tesz lehetővé.  Más 
telephelyen még két csoport található.
Az óvoda alapfeladata az Alapító Okiratban meghatározott óvodai nevelés, 
iskolai életmóddra való felkészítés.
Kiterjedési köre:
- Az óvodába felvett gyermekek
- A nevelőtestület
- A gyermekek szülei, törvényes képvislői
- Az intézményvezető
- A nevelő munkát segítő dolgozók
1. SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya
1.1  A  Tündérkert Óvoda szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó
         szabályzatot az  intézmény  vezetőjének előterjesztése alapján a 
         nevelőtestület  2001.év  július hó 5.napján fogadta el.
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési 
jogot  a Szülői Munkaközösség gyakorolt.
1.2. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának
jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző szervezeti  és
         működési szabályzat érvénytelenné vált.8
1.3. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb 
belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának 
kötelező .
2. Az óvodai intézmény általános adatai
2.1.  Neve: Tündérkert Óvoda
2.2.  Címe (székhelye): 2220 Vecsés, Halmy József tér 1/a
2.3.  Az óvoda alaptevékenysége: nevelő-oktató tevékenység, iskolai életmódra
         felkészítés, valamint óvodai intézményi étkeztetés.
2.4.  Az óvoda önálló jogi személy.
2.5.  Az óvoda alapítójának neve: Vecsés Nagyközségi Tanács
2.6.  Az óvoda  fenntartójának neve, címe: Vecsés Város Önkormányzata, 
                                                                2220   Vecsés, Szent István tér 1/a
2.7. Az óvoda képviselője a közoktatási törvény előírása szerint a vezetéssel 
megbízott intézményvezető. A képviselet jogkörét a felelős vezető az alábbi 
         esetekben ruházhatja át:
betegség vagy tartós távollét esetén  a kinevezett óvodavezető-helkyettsre.
2.8.  Az óvoda gazdálkodási formája: részben önálló költségvetési szerv, az 
        előirányzatok feletti jogosultság szempontjából részjogkorű költségvetési 
         szerv.
2.9. Az óvodát a fenntartó az alábbi gazdálkodással kapcsolatos jogkörrel
    ruházza fel:
      létszám és bérgazdálokási jogkört az óvoda vezetője gyakorolja.9
2.10. Az óvodai  vagyon felett rendelkezési joga (az Alapító Okirat rendelkezése
         alapján):
- Az épületben ingyenes használati joga van az  óvodának
- A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában leltár szerint 
nyilvántartott álló eszközök.
- A rendelkezésre álló vagyontárgyak a nevelő-oktató munkához szabadon 
használhatóak.
- A vagyon nem jogosult elidegeníteni, illetve biztosaítékként felhasználni.
2.11. Az óvoda fenntartási és működési költségeit a  naptári évre  az óvoda által 
          összeállított és a fenntartó által jóváhagyott  költségvetésben  biztosítja 
          Vecsés Város Önkormányzata.
Az óvoda alapfeladatainak ellátásához szükséges pénzeszközt a fenntartó, a 
speciális feladatokhoz szükséges anyagi fedezetet pedig alapítványi 
          hozzájárulás biztosítja.
3. Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása
3.1. Az óvoda szervezete
3.1.1. Az óvoda igazgatósága
Az óvoda igazgatóságát az óvodavezető, valamint közvetlen 
munkatársai alkotják.
Az óvoda felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját a  magasabb
             jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai  által 
             előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb  jogszabályokban
             megfogalmazott módon és  időtartamra történik. Az óvodavezető az 
            intézmény egyszemélyi felelőse. 
         Hatáskörébe tartozik a rendelkézésére álló költségvetés alapján az intézmény
működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. 
        Az óvodavezető munkáját  a  kinevezett óvodavezető-helyettes segíti.
  10
Az óvodavezető feladatai:
- A nevelőtestület irányítása
- A pedgógiai munka vezetése, irányítása és ellenőrzése
- Érdekképviseleti szervekkel való együttműködés
- Helyi hagyományok ápolásának és az óvoda ünnepeinek méltó 
megszervezése
- Kapcsolattartás  és koordináló tevékenység  a Polgármesteri Hivatal 
dolgozóival, a Képviselőtestület tagjaival, a pedagógiai és szakmai munkát 
segítő oktatási referenssel, 
- A felettes szervek, a közalkalmazotti megbízott és az SZM informálása
- Közalkalmazotti Szabályzatban és az SZMSZ-ben megfogalmazott a 
vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.
Az óvodavezető felel:
- Az intézémény törvényes és szakszerű működéséért, valamint a takarékos 
gazdálkodásért
- A pedagógiai munkáért
- Az óvoda ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért 
- A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  
irányításáért és ellenőrzéséért
- A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
- A gyermekbalesetek megelőzéséért
- A gyermekek és az intézményben dolgozók rendzseres egészégügyi 
vizsgálatának megszervezéséért
- A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért
- A nevelőtestületi értekezletek és a munkatársi közösség érekezleteinek 
előkészítéséért, vezetéséért
- A döntések végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért
- S rendelkézésre álló költségvetés alapján  az intézmény működéséhez 
szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért 
- A munkavállaló érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való 
együttműködésért
- Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ögyben való 
döntésért, amelyet jogszbály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más 
hatáskörébe,
- A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért, a 
közalkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó 
feladatokért11
- Az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért, azon lehetőségek 
figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, 
vagy állandó megbízást adhat.
- jogszabályban az  óvodavezető hatskörébe utalt és át nem ruházott feladatok 
maradéktalan ellátásáért.
A nevelőtestület az óvodavezető-helyettes személyéről titkos szavazással 
nyilvánított véleményt a 2005. július 5-i nevelői értekezleten.
Az óvodavezető –helyettes csak az óvoda határozatlan időre kinevezett 
pedagógusa lehet.
Az óvodavezető –helyettes megbízása haatározott időre szól.
Az óvodavezető –helyettes és a többi vezető beosztású dolgozó munkáját 
munkaköri leírásuk, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik.
Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található.
Az óvodavezető távolétéban taljes jogkörrel a mindenkori kinevezett óvodavezető-
helyettes helyettesíti.
A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenységek 
irányításában.
Közvetenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.
Az óvodavezető helyettes felelős:
- a szakmai munkaközösség munkájáért, működési feltételeinek 
biztosíításáért
- házi továbbképzések megszervezéséért,
- helyettesítési beosztás elkészítéséért
- SZM működésének segítéséért, valamint részletes feladatait a munkaköri 
leírás határozza meg
Az óvoda igazgatóság havonta egyszer tart megbesélést az aktuális feladatokról.
Az óvoda igazgatóság megbeszéléseit az óvodavezető vezeti.12
3.1.2 Az óvoda vezetősége 
Az óvoda vezetőségének tagjai:
óvodavezető,
óvodavezető-helyettes
a szakmai munkaközösségek vezetői,
a közalkalmazotti tanács elnöke  és tagjai 
a szülői munkaközösség vezetője
stb. /helyi döntés alapján/,
Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező 
és javaslattevő joggal rendelkezik.
Az óvoda vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az 
aktuális feladatokról. A megbeszélésről  írásban emlékeztető készülhet. Az 
óvodavezetőség megbeszéléseit az  óvodavezető készíti elő és vezeti.
Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak 
szerint ellenőrzési  feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzési szabályzatot a/z 
SZMSZ melléklete  tartalmazza.
3.1.3. Az óvoda dolgozói
Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a 
    fenntartó engedélyezése alapján megállapított  munkakörökre az 
óvoda vezetője alkalmazza.
Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján 
végzik. A  munkaköri leírások a/z/ SZMSZ mellékletében találhatók.13
4. Az óvoda közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel
4.1. Az óvodaközösség
4.1.1. Az óvodaközösséget az óvodai alkalmazottak, a szülők és a gyermekek 
alkotják.
4.1.2. Az óvodaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e 
fejezetben felsorolt közösségek révén és módján érvényesíthetik.
4.2. Az óvodai alkalmazottak /közalkalmazottak/ közössége
4.2.1. Az óvodai alkalmazottak közössége az intézménnyel 
közalkalmazotti  jogviszonyban álló, dolgozókból 
tevődik össze
4.2.2. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, 
juttatásait, valamint óvodán belüli érdekérvényesítési 
lehetőségeit a magasabb  jogszabályok /Mt, Kjt és 
ezekhez kapcsolódó rendeletek /valamint az 
intézmény Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti.
4.3. A nevelők közösségei
4.3.1.    A nevelőtestület
             A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusi
munkakört  betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát 
             közvetlenül segítő alábbi felsőfokú  végzettségű dolgozók:
logopédus
fejlesztő pedagógus14
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban 
megfogalmazott  döntési jogkörökkel rendelkezik. 
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet 
az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Egy nevelési során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:
nevelési -évnyitó értekezlet
nevelési -évzáró értekezlet
félévi és év végi értékelő értekezlet
két alkalommal nevelési értekezlet
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, 
ha a nevelőtestület tagjainak több mint 50 %-a kéri, illetve ha 
az óvoda vezetője vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak 
szerint:
a nevelőtestületi értekezlet akkor 
határozatképes,  ha azon tagjainak több mint 50 
%-a jelen van.
a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb
jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik -
nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének 
             kérésére - titkos  szavazással is dönthet.15
A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy
emlékeztetőt kell vezetni.
4.3.2 . A nevelők szakmai munkaközösségei
Az óvodában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
a.).  Pedagógiai szakmai munkaközösség 
b.).  Minőségirányítási munkacsoport
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban 
megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.
   
A szakmai munkaközösségek feladatai a 
szakterületükön belül:
szakmai, módszertani kérdésekben segítik az 
óvoda munkáját,
részt vesznek az óvodai oktató-nevelő 
munka belső  fejlesztésében  /tartalmi és 
módszertani  korszerüsítés/,
egységes követelményrendszer kialakítása: a 
gyermekek ismeretszintjének folyamatos 
mérése, értékelése,
pályázatok,  versenyek kiírása, 
szervezése, lebonyolítása,
szervezik a pedagógusok továbbképzését, 
segítséget  nyújtanak a  nevelők 
önképzéséhez,16
felkutatják, karbantartják a különféle óvodai programokat, 
taneszközök beszerzési lehetőségeit és a  nevelési módszereket.
javaslatot tesznek és véleményezik vagy
döntenek a költségvetésben rendelkezésre  
álló szakmai előirányzatok felhasználásáról
segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját
megválasztják a munkaközösség vezetőjét
javaslatot tesznek az óvodavezetőnek a munkaközösségvezető  személyére
segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a 
munkaterv, valamint a munkaközösség  tevékenységéről 
készülő elemzések,  értékelések  elkészítéséhez  
A szakmai munkaközösség az óvoda nevelési  programja,  munkaterve 
és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján  összeállított  munkaterv  szerint 
tevékenykedik.
A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető  irányítja.
A munkaközösség vezetőjét az óvodavezető egyetértésével a 
munkaközösség tagjai választják.
4.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
Az óvodai munka egyes aktuális feladatainak megoldására 
a  nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a 
nevelőtestület vagy az óvodavezetőség döntése alapján. 17
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az óvodavezetőség 
hozza létre,  erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.
Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a 
nevelőtestület választja,  vagy az óvodavezető bízza meg.
4.4. A szülők közösségei
4.4.1 Az óvodában a szülőknek az oktatási törvényben 
meghatározott jogaik  érvényesítése, kötelességük 
teljesítése  érdekében szülői munkaközösség (SZMK) 
    működik.
4.4.2 A csoportok szülői munkaközösségeit az egy csoportba 
járó gyermekek szülei alkotják.
4.4.3 A csoportok szülői munkaközösségei a szülők köréből a 
következő  tisztségviselőket választják:
elnök
elnökhelyettes
tagok
.
Az  óvodai csoportok szülői munkaközösségei kérdéseiket , 
véleményeiket,  javaslataikat a választott csoport 
SZMK- elnök vagy  az óvodapedagógus  segítségével 
juttatják el az óvoda vezetőségéhez.
4.4.4 Az óvodai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó  szerve 
             az óvodai SZMK vezetősége. Az óvodai SZMK vezetőségének 
             munkájában az  óvodai csoport szülői munkaközösségek elnökei,
            elnökhelyettesei és tagjai vehetnek részt. 
Az óvodai SZMK elnöke közvetlenül az óvoda 
óvodavezetőjével tart kapcsolatot.18
Az óvodai SZMK vezetősége akkor határozatképes, ha azon az
            érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással,
            egyszerű  szótöbbséggel hozza.
Az óvodai SZMK vezetőségét  az óvoda vezetőjének nevelési évenként 
legalább két alkalommal össze kell  hívnia, és itt  tájékoztatást kell adnia 
             az óvoda feladatairól, tevékenységéről.
4.4.5 Az óvodai szülői munkaközösséget az alábbi jogok 
illetik meg:
megválasztja saját tisztségviselőit
kialakítja saját működési rendjét
az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját 
    munkatervét
képviseli a szülőket az oktatási törvényben 
   megfogalmazott jogaik érvényesítésében
véleményezi az óvoda nevelési programját,
   házirendjét, munkatervét, valamint a/z/ SZMSZ 
      azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a 
   gyermekekkel kapcsolatosak
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a 
   szülőkkel és a gyermekekkel kapcsolatos 
   valamennyi kérdésben
4.5. A gyermekek közösségei
4.5.1 . Az azonos csoportba járó gyermekek  óvodai csoportközösséget alkotnak. 
Az óvodai csoportközösség  élén  az óvodai pedagógus áll. Az  óvodai 
pedagógust a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg. Az  óvodai 19
pedagógusok a  tevékenységüket  a/z/ SZMSZ  mellékletében 
található munkaköri leírás alapján végzik.
4.6. Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása
4.6.1 Az óvodavezetősége és a nevelőtestület
A nevelőtestület különböző közösségeinek 
kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott 
pedagógus vezetők és a választott  képviselők utján 
valósul meg.
A kapcsolattartás fórumai:
az óvodai igazgatóság ülései
az óvodavezetőség ülései
a különböző értekezletek
megbeszélések
fogadóórák
Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg.
Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról az óvónői szobában
elhelyezett hirdetőtáblán, valamint  írásbeli tájékoztatókon keresztül  értesíti a 
nevelőket.
Az óvodavezetőség  tagjai kötelesek:
az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá 
tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.20
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, 
véleményét,  javaslatait közvetíteni az óvodai igazgatóság, az 
óvodavezetőség  felé.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat 
szóban vagy  írásban egyénileg vagy munkaköri 
vezetőjük illetve választott  képviselőik utján közölhetik 
az óvodai igazgatósággal , az óvoda vezetőségével  és az 
óvodaszékkel.
4.6.2 A nevelők és a szülők
Az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, 
az aktuális  feladatokról 
az óvodavezető:
=  a szülői munkaközösség vezetőségi
ülésén 
=  a folyosókon elhelyezett hirdető táblán 
keresztül
= az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül
az  óvodai csoportok pedagógusai:
= az  óvodai csoport szülői értekezletén
tájékoztatják a szülőket.
A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos 
tájékoztatásra az alábbi  fórumok szolgálnak:
családlátogatások21
szülői értekezletek
fogadó órák
nyílt napok
faliújságok
óvodai rendezvények
       A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az óvodai 
munkaterv évenként tartalmazza.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy  írásban 
egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik utján  közölhetik az óvoda 
vezetőségével, nevelőtestületével.
A szülők és más érdeklődők  az óvoda nevelési  programjáról, szervezeti és 
működési szabályzatáról és  házirendjéről az óvoda vezetőjétől, valamint az 
óvodavezető-helyettestől az óvodai munkatervben évenként meghatározott 
óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi fogadóórákon kérhetnek  tájékoztatást.
Az óvoda  nevelési programja nyilvános, minden  érdeklődő számára elérhető,
megtekinthető. A  nevelési program egy- egy példánya a következő személyeknél, 
illetve intézményeknél található meg:
az óvoda fenntartójánál,
az óvoda irattárában,
az óvoda vezetőjénél és az 
óvodavezető-helyetteseknél,
a nevelők szakmai munkaközösségeinek 
   vezetőinél,22
az intézmény beiskolázási körzetében található
felsőbb fokú közoktatási intézményekben.
5. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
5.1. Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvoda
vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő 
intézményekkel:
Vecsés Város Önkormányzatával 
a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri 
hivatallal   
a megyei,   nevelési intézettel és nevelési tanácsadóval
helyi oktatási intézmények vezetőségével 
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az óvodavezető a 
felelős.
5.2. A  gyermek egészségi állapotának megóvásáért az óvoda 
vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi gyermekorvosokkal és
            a védőnői szolgálattal. Segítségükkel megszervezi a gyermekek rendszeres 
     egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ
             szabályozza.
5.3. A gyermekek veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és
            ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása  érdekében az óvoda 
             gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a 
             Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat 
             felügyeletéért  az óvodavezető a felelős.
5.423
5.4. A közoktatási törvény 39 § /4/ bekezdése alapján az óvodában  párt 
vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
6. Az óvoda működésének rendje
6.1. Az óvoda épülete  nevelési időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután
             17. óráig tart nyitva. 
Az óvoda  vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület
      ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitvatartható.
6.2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitvatartás idején belül reggel 
8 óra és délután 16 óra között az óvoda vezetőjének vagy  helyettesének az
             óvodában kell tartózkodnia.
A reggeli nyitvatartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes 
nevelő,  a délután távozó vezető után  a foglalkozást tartó pedagógus
             felelős az óvoda működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a
             szükségessé váló intézkedések  megtételére. 
Amennyiben az óvodavezető vagy helyettesei közül rendkívüli és 
halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az  óvodában tartózkodni, az 
esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik 
tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
6.3. Az  óvodában akészség és képességfejlesztő foglalkozásokat a nevelési
              munkaterv alapján kell megszervezni.
6.4. Az  óvodában reggel 6 órától 7 óráig nevelői  ügyelet működik. Az
             ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a
gyermekek magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának 
          megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
6.5. A nyári szünetben  irodai ügyeletet  nincs.24
6.6.   Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell 
használni.
Az óvoda  helyiségeinek használói felelősek:
az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért
az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért
a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok 
   betartásáért
az óvodai SZMSZ-ben és óvodai házirendben megfogalmazott  
előírások betartásáért.
6.7.  A gyermekek az óvoda létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi 
felügyeletével használhatják. Ez alól csak az óvoda vezetője adhat 
felmentést.
6.8.  Az óvoda épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését az elektromos 
        kapu szabályozza, amely reggel 8.30-ig nyitva van. Ezt követően 15.00 óráig 
        zárva tartjuk. Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a   gyermekeken
        kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, akiket az ügyeletes 
        dajka a vezetőhöz kísér.
6.9.  Az óvoda berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az 
óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
6.10. Az óvoda helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a 
óvodai szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át 
lehet engedni, ha ez az óvodai foglalkozásokat, rendezvényeket nem 
zavarja. Az óvoda helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a 
megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az 
épületben. Erre engedélyt az óvoda vezetője adhat.
6.11. Az óvoda az igénylő gyermekek számára étkezési lehetőséget  -térítés 
ellenében napi 3 alkalommal - biztosít.25
6.12. Az  óvodában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit - és 
vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a 
gyermekek számára önkéntes. Az óvoda a foglalkozásokhoz tantermet 
biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A gyermekek hit- és 
vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
7.  Az óvodai felvétel rendje
7.1.   Az óvoda - a fenntartó által meghatározottak szerint  - az óvodai 
jelentkezés  helyét, idejét, és módját a határidő előtt legalább 30 nappal 
köteles  nyilvánosságra hozni. A felhívásban külön ki kell térni az ötödik 
életévet betöltött gyermekek - az iskolai életmódra felkészítő óvodai 
foglalkozásokon való részvétel miatt   - kötelező óvodai beíratására is.
A nyilvánosságra hozatal módja: 
óvodai kapu, bejárati ajtó, faliújság
  polgármesteri hivatal,
művelődési ház,
egyéb: hangosbemondó, közeli üzletek ajtaja, helyi újság
7.2 A szülő gyermekének óvodai felvételét annak harmadik életévének 
betöltése után kérheti, az óvoda által megjelölt időpontban helyen és 
módon. Ettől - indokolt esetben - az óvoda vezetőjének hozzájárulása 
alapján el lehet térni.
7.3. Az ötödik életévét betöltött gyermeket a szülő köteles beíratni, illetve az 
óvoda köteles felvenni az óvodai nevelési év első napjától az óvoda  
iskolai életmódra felkészítő foglalkozásaira.
7.4. Ha a gyermek belép a tanköteles életkorba,  az óvoda, illetve a szakértői 
és rehabilitációs  bizottság a gyermek fejlettségi szintje miatt javasolhatja 
a vizsgálatok időtartamára a gyermek további óvodai elhelyezését, addig 
míg megállapításra kerül, szükséges-e sajátos iskolai nevelésben 
oktatásban való  részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges 
fejlettséget.26
7.5.  Az óvodai felvételi, vagy átvételi kérelem, vagy az iskolai életmódra 
felkészítő foglalkozásokon részt vevő gyermek felvételi kérelmének
elbírálásakor írásban értesíteni kell a szülőt, és az előző óvoda 
vezetőjét. Az óvoda döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést 
részben, vagy  teljesen elutasítja. A határozatot meg kell indokolni, 
valamint a dokumentumnak tartalmaznia kell a jogorvoslattal kapcsolatos 
tájékoztatást is.
7.6. A kötelező felvételt biztosító, illetve a kijelölt óvoda a fenntartó által 
kapott nyilvántartás, vagy szakértői vélemény, illetve határozat alapján a 
felvett gyermekekről nyilvántartást vezet. Ha a gyermek évközben óvodát 
változtat a nyilvántartás továbbiakban - az átadó óvoda értesítése alapján -
az átvevő  óvoda feladata. 
7.7.  A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a 7.6. pontban felsorolt  
nyilvántartások alapján köteles értesíteni a fenntartót ha a gyermeket az 
óvodába nem íratták be. 
8.  A gyermekek mulasztásának igazolása
8.1. A gyermekek  óvodai távolmaradását az  óvodai mulasztási naplóba a 
foglalkozást   tartó óvoda pedagógus köteles bejegyezni az óvodai nap 
megkezdését követően.
8.2 A  gyermek havi mulasztásait az  óvodai pedagógusnak a napló megfelelő 
rovatában a hónap elteltével összesíteni kell.
8.3 A szülő előzetes kérése alapján a  gyermek
a.) az  óvodai pedagógus engedélyével három napig terjedően,
b.) az óvodavezető engedélyével három napot meghaladóan
mulaszthat.
8.4 a.)  A  gyermek előzetes engedélykérés nélkül  nem maradhat távol az 
óvodától27
b.)A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az 
óvodai pedagógusnak.
c.) Amennyiben ez elmarad, az  óvodai pedagógus kötelessége a 
mulasztás  okának  felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 3 
napon belül.
d.)Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra  utaló jeleket 
észlel, köteles 5 napon belül családlátogatáson meggyőződni a 
mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem 
tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan 
mulasztásnak minősül.
8.5. a.) A mulasztó  gyermek óvodába jövetelének első napján, de legkésőbb  
öt napon belül - 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli 
betegség esetén pedig orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja 
mulasztását.
b.)Mulasztás esetén az igazolást az  óvodai pedagógusnak kell 
bemutatni.
c.) A  gyermek napjai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő 
alatt  nem igazolja távolmaradását.
8.6. Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő kötelező foglalkozásról hét 
napnál  többet mulaszt az óvoda vezetője értesíti a fenntartót.
8.7. a.) Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a 
célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan 
mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével 
egyidőben az  óvodai  pedagógus köteles az érintett  gyermeknél 
családlátogatást végezni, ha az az igazolatlan mulasztás óta nem 
történt meg.
b.) Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetén az  óvodai  
pedagógus az igazolatlan mulasztás észlelésének napján 28
köteles „Feljelentés igazolatlan óvodai mulasztás miatt” című 
nyomtatványt kitölteni és az óvoda vezetőjének leadni, valamint az 
óvoda gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt 
igazolatlan mulasztásról. A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős a helyi 
gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybevéve megkeresi a 
gyermek szülőjét. 
9. Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai
9.1. Megszűnik az óvodai elhelyezés
a.) ha a gyermek az óvodából  tíz napnál többet van 
igazolatlanul távol,  feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább két ízben 
figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
b.) ha a gyermek tanköteles életkorba lépett, s az óvoda igazolja az 
iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
c.) ha az adott nevelési év végéig a gyermek betöltötte hetedik életévét.
9.2. Nem szüntethető meg az óvodai elhelyezés, ha a gyermek iskolai 
életmódra  felkészítő foglalkozáson vesz részt.
9.3. Ha az óvodai elhelyezés megszűnik a gyermeket törölni kell az óvoda 
nyilvántartásából. Erről az intézkedésről ugyancsak írásban értesíteni kell 
a  gyermek szülőjét,  mely ellen a szülő jogorvoslati kérelmet nyújthat be.
10. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
10.1. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az 
óvoda fenntartója megállapodást kötött a  helyi egészségügyi intézmény, 
         (rendelőintézet ) vezetőjével.
10.2. A megállapodás biztosítja:29
a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az 
alábbi területeken:
a gyermekek fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal
az iskolai felvétel előtt álló gyermekek általános orvosi 
vizsgálatát,
a gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai -
tisztasági  szűrővizsgálatát évente több alkalommal.
A szűrővizsgálatok idejére az óvoda nevelői felügyeletet biztosít.
11.1. Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a 
gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges 
ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a  gyermek balesetet 
szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket 
megtegye.
11.2. Az óvoda dolgozóinak feladatai a  gyermek- és gyermekbaleset 
megelőzésével kapcsolatosan:
a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az 
SZMSZ  mellékleteiben található munkabiztonsági
szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv 
rendelkezéseit.
b.)  Az óvodai foglalkozásokon oktatni  kell a gyermekek 
biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos 
ismereteket,  rendszabályokat és viselkedési formákat.30
c.) A nevelők az óvodai foglalkozásokon, valamint az ügyeleti 
beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott 
gyermekek tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a 
rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a 
gyermekekkel betartatni.
d.)Az  óvodai pedagógusoknak az  óvodai foglalkozási órákon a 
gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük 
védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, 
a  tilos és az elvárható magatartásformákat. Az  óvodai  
pedagógusoknak  feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek 
megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
A nevelési év megkezdésekor az első  óvodai 
csoport foglalkozáson,  ismertetni kell:
= az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
= a házirend balesetvédelmi előírásait,
= a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, 
természeti katasztrófa, stb) bekövetkezésekor szükséges 
teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
= a gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével 
kapcsolatban,
Kirándulások, túrák előtt,
Rendkívüli események után,
A nyári idénybalesetek veszélyeire kell 
felhívnia a gyermekek figyelmét
e.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a gyermekeket minden gyakorlati, 
technikai jellegű feladat,  előtt a baleseti veszélyforrásokra, a 
kötelező viselkedés szabályaira,  egy esetleges rendkívüli esemény 
bekövetkezésekor követendő magatartásra.31
f.) A gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és 
az ismertetés időpontját az  óvodai foglalkozási naplóba be kell 
jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie 
arról, hogy a  gyermekek elsajátították a szükséges ismereteket.
g.) Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés 
tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében 
rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti 
időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat 
az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági                                               
                          szabályzat tartalmazza.
h.)Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) 
esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az 
SZMSZ mellékletében található tűzriadóterv előírásai szerint kell
                      elvégezni.
A tűzriadó tervben megkell határozni :
a rendkívüli esemény jelzésének módjait,
a dolgozók, gyermekek riasztásának rendjét,
a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges 
tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági 
szervek  - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk 
előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), 
az óvoda helyszínrajzát,
az építmények szintenkénti alaprajzát ( a menekülési 
útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a 
veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi  óvodai csoport 
feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)32
11.3. Az óvoda dolgozóinak feladatai a  gyermekbalesetek esetén
a.) A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a  gyermeket ért 
bármilyen  baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul 
meg kell tennie a következő intézkedéseket:
a sérült  gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha 
szükséges  orvost kell hívnia,
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető 
módon meg kell  szüntetnie,
minden  gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal 
jeleznie kell az óvoda óvodavezetőjének.
E feladatok ellátásában a  gyermekbaleset színhelyén jelenlévő többi 
nevelőnek is részt kell vennie.
b.)A balesetet szenvedett  gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő 
dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha 
bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor 
feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az 
orvosi segítséget.
c.) Az  óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvoda 
vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a 
balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a 
baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit 
kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges 
intézkedéseket  végre kell hajtani.
d.)A  gyermekbalesetekkel kapcsolatos óvodai feladatok a magasabb 
jogszabályok alapján:
A  gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell 
tartani,33
A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó  gyermekbaleseteket 
haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt 
nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv 
egy példányát meg kell  küldeni a fenntartónak, egy példányt 
pedig át  kell adni a  gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy 
példányát az óvoda őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda 
fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább 
középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező 
                               személyt kell bevonni.
11.4. Az óvodai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos 
feltételeinek megteremtésére, a  gyermekbalesetek megelőzésére 
vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletében 
     található munkabiztonsági leírás szabályozza. 
12. Étkezési térítési díj  befizetése és  elszámolása
12.1. Az  óvodában az étkezési  térítési díjakat havonta előre, minden hónap 12. 
             napjáig átutalási postautalványon kell befizetni.
12.2. Az óvoda az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat 
túlfizetésként a következő hónapra elszámolja.
12.3. Hiányzás esetén az étkezés lemondható. A lejelentés 48 óra múlva lép életbe
         és a következő befizetéskor írható jóvá. Teljes hét lejelentése előző hét 
        szerdáig történek. A be nem jelentett hiányzás esetén s szülő térítési díj
visszafizetésre nem tarthat igényt.
13. Tájékoztatás a nevelési programról az SZMSZ-ről és a házirendről
13.1. Az óvodavezető az intézmény honlapján elhelyezi az alapdokumentumokat, 
         illetve  kérés alapján személyesen bemutatja azokat.34
14.  Vezetői utasítás az intézményi dohányzásról
A nemdohányzók védelméről  és a dohánytermékek fogyasztásának egyes 
szabályairól szóló 1999.évi XLII. Tv. 2§ (8) bekezdésének megfelelően a 
munkelyi dohányzás feltétéeleinek szabályzása:
- Dohábyozni csak a dohányásra kijelölt helyen szabad (az intézmény 
területén kívül)
- Az intézmény területén tilos a dohányzás!
- Tilos a dohányzás az intézmény által használt közúti gépjárművek 
utasterében.
- A dohányzásra vonatkozó szabályokat megszegőt az ellenőrzésre 
jogosult felelős vezető szóbeli, eredménytelenség esetén írásbeli 
figyelmeztetésben, majd fegyelmi eljárásban részesíti. 
A dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások betartását az ÁNTSZ 
regionális intézete is ellenőrizheti.
Az utasítás hatálya kiterjed az intézményben dolgozó valamennyi 
közalkalmazottra, valamint az intézmény szolgáltatását igénybevevőkre, 
szülőkre.
15. Germekvédelem az óvodában
15.1. A gyermek- és  ifjúságvédelmi tevékenységet intézményünkben egy
         pedagógus látja el, díjazás ellenében, megbízási szerződés alapján, 
meghatározott időkeretben.  A megbízás a tanévre szól. Állandó kapcsolatot
tart fenn a nevelőkkel, a családokkal és a Családsegítő és gyermekjóléti 
szolgálattal. Az érintett  gyermekekre vonatkozó írásos dokumentumokat
        feljegyzéseket készít, az esetleges veszélyeztetettséget, krízishelyzeteket jelzi
a Gyermekjóléti szolgálatnak.
15.2. A gyermek- és ijfúságvédelmi tevékenység  intézményen belüli ellátása a 
         gyermek és ifjúságvédelmi megbízottnak a feladata.  A munka irányítását az
intézményvezető látja el, illetve személyi időbeli és tárgyi feltételei
        biztosítja.
Részletes gyermekvédelmi tervet az éves munkaterv tartalmazza.35
16. Az óvoda egészségvédelmi szabályai
16.1. Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat 
szigorúan be kell tartani.
16.2. az óvodában tartózkodó egészséges gyemekek védelmében betegségre
         gyanús, lázas betegeket intézményünk nem fogadhatja.
A napközben megbetegedett gyermekeket el kell különíteni, le kell fektetni
és a szülőt értesíteni.
Az óvodában megbetegedő gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított 
legrövidebb időn belül haza kell vinnie.
Lábadozó, vagy gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát a 
gyógyulásáig nem látogathatja.
A gyermek betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába.
Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azopnnal értesíteni kell a 
szülőnek. A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott 
figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, a tisztaságra.
Az intézményben gyermekekkel foglalkozó valalmennyi dolgozónak 
érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkeznie.
17.  A nevelőmunka belső ellenőrzéséenk rendje
17.1. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai
          tevékenység hatékonyságának mérése.
17.2. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető – helyettes és a szakmai 
           munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el.
17.3. Az ellenőrzési terv tartalmazza  az ellenőrzés 
- területeit
- módszereit
- ütemezését
- helyét
- idejét 36
17.4. Az ellenőrzési tervet nyilvásosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem 
           szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.
17.5. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: 
- Az óvodavezető – helyettes
- Szakmai munközösség vezetője és tagjai
- Szülői munkaközösség
17.6. Az óvodavezető minden peadagógus munkáját legalább egy alkalommal 
          értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe 
bevonja a vezető-helyettest és a szakmai munkaközösség vezetőjét.
17.7. A nevelési év záróértekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső
           ellenőrzéséenk eredményeit, illletőleg az ellenőrzés általánosítható 
tapasztalatait.
17.8. A pedagógiai munkát eredményessége és az intézmény zavartalan 
működése érdekében a vezető ellenőrzi az éves munkatervben jelzett 
szempontok alapján.
17.9. Az ellenőrzés kiterjed:
- A munkakörrel kapcsolatos feladatok módjára, minőségére
- A munkafegyelemmel és a munkamorállal összefüggő kérdésekre
17.10. Az ellenőrzés fajtái:
- Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés
- Spontán, alkalomszerű ellenőrzés, 
o A problémák feltárása, megoldása érdekében;
o A napi felkészülés felmérésének érdekében;
17.11. Az ellenőrzéssel szemben támsztott követelmények:
- Legyen törvényes és jogszerű,
- Megalapozott
- Segítő szándékú
- Figylemeztető, visszatartó erejű
18. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésről:
18.1. A kiemelt munkavégzésért járó díj fedezete: 37
- A központi költségvetés biztosítja, melyet az intézmény vfenntartója 
költségvetésén belül a személyi kiadásoknál elkülönítve kezel.
- A díjazás mértéke a törvény alapján a központi közalkalmazotti béremelés 
fölött jár.
18.2. A kiemelt munkavégzés feladataival és odaítélésének elveivel az IMIP
           foglalkozik részletesen.
19.  Az óvodai hagyományok  ápolásával kapcsolatos feladatok
19.1. Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitás-tudatának 
fejlesztése, a hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, a türelem 
alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására 
szolgálnak.
19.2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat időpontokat, 
felelősöket az óvodai nevelőtestület  a munkatervében határozza meg.
19.3. Az óvodai szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a 
gyermekek ünnepi öltözékben jelennek meg.
19.4. Az óvoda hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei.
a.) Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények /március 15. óvodánk 
          alapításának kerek évfordulókénti megünneplése/
b.)Gyermekközösségi hagyományok (búcsú, Mikulás, karácsony, 
           télbúcsúztató, farsang, tavasz köszöntők, húsvét, pünkösd, madarak, 
fák napja, Föld napja, majális, Évzáró és Búcsúztató)
c.) Köszöntések ( Anyák napja, gyermeknap, szülők napja, )
20. Záró rendelkezések 
20.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a 
nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a 
fenntartó jóváhagyásával lehetséges.38
20.2 Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:
a fenntartó,
a nevelőtestület,
az óvoda vezetője,
a szülői munkaközösség óvodai vezetősége,
20.3 . Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges 
további rendelkezéseket önálló szabályzatok, óvodavezetői utasítások 
tartalmazzák.
Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket 
(utasításokat) az óvoda vezetője az SZMSZ változtatása nélkül is 
módosíthatja.
20.4 Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok (óvodavezetői 
utasítások):
Munkabiztonsági Szabályzat
Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó terv
Dolgozók Munkaköri Leírása
Belső ellenőrzési Szabályzat
Iratkezelési, irattárolási Szabályzat
    Házirend39
20.5. Jelen szervezeti működési szabályzatot az óvoda vezetőjének 
előterjesztése alapján a nevelőtestület  elfogadta.
Vecsés, 2001. 07. 05.
 
 
A  Tündérkert Óvoda
szülői munkaközösségének  szervezeti és működési szabályzata
Ezen szervezeti és működési szabályzat a Tündérkert Óvoda gyermekeit 
képviselő szülők által létrehozott szülői munkaközösség szervezeti felépítését és 
működési rendjét szabályozza.
I. A szülői munkaközösség célja, feladata
1. A szülői munkaközösség feladata, hogy az óvodába járó 
gyermekek  érdekeit képviselje, és  ügyeikben  eljárjon.
2. A szülői munkaközösség tevékenysége a  gyermekeket érintő 
valamennyi kérdésre kiterjed.
3.  A szülői munkaközösség a gyermekek érdekeinek képviseletén 
túl részt vesz az óvodai élet  alábbi területeinek segítésében, 
szervezésében is:
• ünnepségek, hagyományos rendezvények
• versenyek, vetélkedők, ;
•  sportélet;
• túrák, kirándulások szervezése;
•  kulturális programok szervezése;II. A szülői munkaközösség megválasztása
1.  A szülői munkaközösséget az óvodába járó gyermekek szüleinek
65 %-a választotta meg, ezért óvodai szülői munkaközösségként
                    működik.
III.  A szülői munkaközösség szervezeti felépítése és működése
1. Az óvodai szülői munkaközösség szervezeti felépítése:
1.1. A választmány
1.2. A vezetőség
1.1.  A választmány
• a választmány tagjainak száma azonos az óvodai csoportok 
számával, mivel minden óvodai csoport egy-egy tagot delegál a 
választmányba.
• a  választmányi tagok megválasztása az óvodai csoportok szülői 
értekezletein történik, ahol a szülők legalább 50 %-a jelen van.
• a választmányi tag megválasztása nyílt szavazással egyszerű 
szótöbbséggel történik
• a választmány tagjai soraikból bizottságot hoznak létre, amely 
elkészíti a  vezetőség jelölési listáját, s abból a megfelelő létszámú vezetőséget az őket megválasztó szülőkkel szavazással, 
jelöléssel elfogadtatják, zárt borítékba helyezik. A különböző 
óvodai csoportokból összeszedett borítékot a szavazó bizottság 
bontja fel és összesíti.
• a választmányi tagság, s egyben a vezetőségi tagság megszűnik 
a tag megbízatásról való lemondásával,  vagy lemondatásával 
vagy a tag halálával.
1.2.  A vezetőség
A vezetőség 3 fő tagból áll, akiket a választmány tagjaiból 
választanak a szülők többségi elv alapján (az lesz vezetőségi tag, aki a 
legtöbb szavazatot kapta).
• A szülői munkaközösség vezetőségének tagjai
- elnök, 
- elnökhelyettes, 
- titkár
• A vezetőség tagjait titkos szavazással kétharmados többséggel 
választják meg.
• A szülői munkaközösség vezetőinek feladatai:
- az elnök képviseli az óvodai szülői munkaközösséget az óvoda vezető testületeinél
- az elnökhelyettes  az elnök távollétében gyakorolja 
az elnök jogait.
- a titkár gondoskodik a vezetőség üléseinek 
előkészítéséről, megszervezéséről
• A  szülői munkaközösség választott vezetősége a gyermekek 
érdekvédelmét, életének szervezését látja el.
• Munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni az őt 
megválasztó közösséget
1.3. A szülői munkaközösség vezetősége és a választmány kapcsolata
• A szülői munkaközösség vezetősége által hozott döntéseket
írásban el kell juttatni  a választmány minden tagjához, aki 
értesíti az  óvodába járó gyermekek szüleit, illetve azok 
közösségét.
• A választmány tagjai továbbítják az óvodai csoportba járó 
gyermekek  szüleitől érkező javaslatokat, véleményeket.
• 3 fő választmányi tag kezdeményezése alapján a vezetőség 
köteles ülést tartani és az előterjesztett javaslatot megvitatni.• 3 fő választmányi tag kezdeményezése esetén kibővített 
            vezetőségi ülést kell tartani.
2. A szülői munkaközösség működése
• A vezetőség szükség szerint ülést tart az óvoda vezetője  
által  kijelölt helyiségben
• A vezetőség titkárának feladata a vezetőség üléseinek 
összehívása,  előkészítése, levezetése, a hozott döntések, 
határozatok  végrehajtásának figyelemmel kísérése.
• A vezetőség ülései a személyi ügyek tárgyalását kivéve 
nyilvánosak. A vezetőség külön döntése alapján más ügyben is 
tarthat zárt ülést.
• A vezetőség döntéseit szóban, egyszerű többséggel hozza. Külön 
döntés alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni.
• A vezetőség üléseiről írásos emlékeztető (külön döntés esetén 
részletes, szó szerinti jegyzőkönyv) készül.
• A szülői munkaközösség vezetősége 
- megválasztja a szülői munkaközösséget képviselő 
személyeket az óvoda vezetőségével, a 
nevelőtestülettel  való kapcsolattartásra, illetve az  
óvodaszékbe;- részt vesz a gyermekek programjainak  
megszervezésében,
- tájékoztatja a csoportok  szülői közösségeit az óvoda 
vezetőségének tevékenységéről, döntéseiről,
•  az óvoda szervezeti és működési szabályzata alapján 
együttműködési  megállapodást köt a nevelőtestülettel;
• elfogadja éves munkatervét;
•  rendelkezik az általa felhasználható pénzeszközök felett;
•  megbízatásának lejárta előtt megszervezi az új vezetőség
                    megválasztását;
•  csatlakozhat a szülői szervezetek területi vagy országos 
szervezetéhez, szövetségéhez.
• A szülői munkaközösség vezetőségének kötelessége, hogy
- személyi döntései, a szervezeti és működési 
szabályzat,  valamint az  éves munkaterv elfogadása 
előtt kikérje az őt megválasztó szülői 
munkaközösségek véleményét;
- meghívja ülésére az óvoda vezetőjét, illetve 
képviselőjét.- megtárgyalja azokat az ügyeket melynek 
megvitatását legalább  30 fő szülő  kezdeményezte.
3. A szülői munkaközösség ügyiratkezelése
• A szülői munkaközösséghez beérkezett iratokat évente 
folyamatosan iktatott sorszámmal kell ellátni.
• A szülői munkaközösség döntéseit határozatba foglalja, melyeket 
évente sorszámmal kell ellátni.
• A meghozott határozatokról is évente külön nyilvántartást kell 
vezetni. A határozatok végrehajtását a titkár kíséri figyelemmel.
IV. Záró rendelkezések
1.  A szervezeti és működési szabályzat módosítását a szülő 
munkaközösség bármely tagja kezdeményezheti.
2. A szervezeti és működési szabályzatot a választmányi tagok 
véleményének meghallgatása után a szülői munkaközösség 
vezetősége fogadja el, majd az a választmány jóváhagyása után 
lép életbe.
Ezt a  szervezeti és működési szabályzatot a ..................(óvoda neve) szülői munkaközösség vezetősége ................  -i ülésén fogadta el, és a nevelőtestület 
.............. - án hagyta jóvá.
....................199......hó.........nap
............................... .......................................
elnök elnökhelyettes
................................
titkár
                                        3.sz. melléklet
A .....................(óvoda neve)szülői munkaközösségének
.........évi munkaterve
(Minta)
1. Szervezeti felépítés
1.1. A szülői munkaközösséget alkotó gyermekközösségek 
képviselői és tisztségviselőik ( óvodai csoportok, 
csoporton   belüli szülői munkaközösségek 
tisztségviselőinek és az óvodai szülői munkaközösség 
vezetőségébe választott küldöttek felsorolása) 
1.2. Az óvodai szülői munkaközösség  vezetőségének tagjai és 
tisztségviselői1.3. Az óvodai vezetősége és a szülői munkaközösség 
vezetősége  között kapcsolattartásra kijelölt személy (ek) 
megnevezése
2. A szülői munkaközösség  vezetőségének ülésrendje
( Az ülés ideje, a tárgyalandó témák a felelősök megnevezésével)
3. A szülői munkaközösség tevékenysége, feladatai
( Az egyes tevékenységek, a felelősök, a határidők felsorolása fő 
tevékenységi  területenként)
3.1. A gyermekek szüleinek tájékoztatásának formái 
3.2. Rendezvények (csak amit a szülői munkaközösség 
szervez)  
3.3. Ünnepségek (csak amit a szülői munkaközösség szervez),
3.4. Kulturális tevékenység (múzeum és mozilátogatások, 
kulturális bemutatók, táncház, stb.),
3.5. Túrák, kirándulások, sport (csak amit a szülői 
munkaközösség szervez),
3.6. Szülői munkaközösségi érdekképviseleti programok 
(közgyűlés, óvodagyűlés,  igazgatói nap, információs 
fórum, stb.),
3.8. Szervezeti élet (tisztségviselők választása),3.9 .Más óvodai, vagy óvodán kívüli szervezetekkel közösen 
szervezett  programok,
3.10.  Egyéb: .......................................................................... 
4. Az óvodai szülői munkaközösség éves naptára
Az előzőekben felsorolt programok felsorolása havi (esetleg heti) 
ütemezésben.